Otthon az otthontalanoknak - 2010.09.13.

105 millió forintos pályázati forrásból éjjeli menedékhelyet és átmeneti szállást alakítottak ki hajléktalanoknak a Segítőházból Szombathelyen, a Zanati úton. Ezzel mintegy 90 otthontalannak tudnak segíteni. A tapasztalatok szerint évről évre többen igénylik a szolgáltatást, az intézmény most is teltházas.

Az épület átalakítására még 2007-ben pályázott az akkor Horváth Olga vezette Savaria Rehab-Team Kft. Most, hogy végeztek a munkákkal, hivatalosan is megnyílt a hajléktalanoknak éjjeli menedékhelyet és átmeneti szállást nyújtó intézmény. Ezzel megszűnt az épület tömegszállás jellege - mondja Stankovics Erika ügyvezető igazgató. Az éjjeli menedékhelyen például, ahol délután 4-től reggel 7-ig tartózkodhatnak a hajléktalanok, nincsenek már emeletes ágyak. Van viszont mosdó, sőt mosási lehetőség, és mostantól nőket is tudnak fogadni. 25-en férnek itt el, de télen ideiglenes férőhelyeket is ki kell alakítaniuk.

Tartós megoldást keresnek

A tetőteret beépítették, így az átmeneti szálláson is jobb körülmények között fogadhatják az otthontalanná vált embereket. Itt összesen 65 férőhelyük van, a szobákhoz fürdőszoba tartozik, és vannak közösségi helyiségek is a folyosókon.

Az átmeneti szálláson egy évig maradhatnak a lakók, ez indokolt esetben újabb egy évig meghosszabbítható. Egy hónapig nem kell térítési díjat fizetniük, utána viszont a jövedelmüktől függően már igen. Segítenek nekik munkát találni, cserében vállalniuk kell, hogy a jövedelmükből minden hónapban félretesznek valamennyit. Csak így van esélyük arra, hogy ha kikerülnek a szállásról, fenn tudnak tartani egy albérletet vagy szociális bérlakást.

A hajléktalanság csak egy baj a sok közül

Sokakat a válás indít el a hajléktalan lét felé, de minden sors más és más. László 7 éve vesztette el otthonát, megözvegyült, aztán a lakásmaffia áldozatává vált, Gabriella azt meséli, ő most szabadult a börtönből, nem volt hová mennie. Egyáltalán nem homogén csoportról van szó - hangsúlyozza az igazgatónő is -, de az biztos, hogy egyre többen vannak, akiknek nem „csak" az a problémájuk, hogy elvesztették a lakásukat, hanem egyéb hátrányokkal is küzdenek: pszichiátriai betegek, fogyatékosok, vagy tartós ápolásra szoruló, idős betegek. Róluk csak tartós bentlakást biztosító intézményben tudnak gondoskodni. Szombathelyen ilyen is van ugyan, de a kapacitása korlátozott, nem minden rászorulónak jut hely.

Van, aki az utcát választja

Akinek sikerül kiköltöznie az átmeneti szállásról, annak - ha igényli - később sem engedik el a kezét. Utógondozás keretében figyelemmel kísérik a sorsát, támogatják ügyes-bajos dolgainak intézésében, hogy lehetőleg ne csússzon vissza a hajléktalanságba. De az intézmény dolgozói az utcán élőkről sem mondanak le. - Várjuk azt az időpontot, amikor ők is megszólíthatóvá válnak - fogalmaz az igazgatónő -, ezért időről időre felajánljuk nekik a menedékhely vagy az átmeneti szállás szolgáltatásait. Vannak persze, akik nem kérnek belőle, elutasítanak minden viselkedési normát, és inkább maradnak az utcán. Ők azok, akik a legtöbbet ártanak a többi hajléktalannak, mert a közvélemény róluk ítéli meg valamennyiüket. De nem vagyunk hatóság, kényszeríteni nem tudunk és nem is akarunk senkit.
Stankovics Erika szerint átlagosan 20-30-an lehetnek, akik egyik napról a másikra élnek az utcán Szombathelyen.

ti