Mintha hazajött volna - 2010.12.24.

A Magyar Királyság és Sárvár történetében meghatározó szerepet játszó Nádasdyak 1671-ben a családfő, gróf Nádasdy III. Ferenc országbíró kivégzésével történetük talán legnagyobb tragédiáját élték át. A következő századokban azonban sikerült újra felemelkedniük. Ennek történetét mutatja be a Nádasdy Ferenc Múzeum újabb időszaki kiállítása, amelynek megnyitójára gróf Nádasdy Borbála is eljött.

A Nádasdyak életében óriási törést jelentett az 1671-es év. Nádasdy III. Ferenc országbírót a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvételéért fej- és jószágvesztésre ítélték, a család elvesztette minden vagyonát.  A sárvári kiállítás azt mutatja be, hogyan sikerült újra a legfontosabb arisztokrata családok sorába emelkedniük, s hogy alakult később megszerzett óriási birtokaik, köztük a lepsényi és a bakonynánai uradalom sorsa.

>>> További képek a galériában>>>

A Nádasdy család tagjai katonai, politikai vagy gazdasági pályákon jutottak fokozatosan egyre magasabbra a ranglétrán. A lefejezett országbíró fia, IV. Ferenc katonai sikereinek köszönhetően kapott hatalmas birtokot a királytól, majd V. Ferenc Európa-szerte híres lovassági tábornok folytatta a vagyon gyarapítását. A 19. században Nádasdy Lipót már Vas vármegyei alispán, később Komárom vármegyei főispán lett.

A kiállítás arra is felhívja a figyelmet, hogy a ma Fejér megyéhez tartozó Lepsénynek milyen fontos szerepe volt a Nádasdyak életében. Rendkívül fejlett gazdaságot tartottak fenn (a 18. század közepén már sajtot gyártottak a lepsényi birtokon!), és hosszú ideig itt őrizték a hatalmas jelentőségű Nádasdy levéltárat is. A kúria a fokozatos átalakítások után a család kedvelt, hangulatos tartózkodási helyévé vált. Itt töltötte kisgyermekkorát a II. világháború éveiben Nádasdy Borbála és testvére, Erzsébet.

>>> További képek a galériában>>>

A kiállítás utolsó része a két világháború közötti időszakkal foglalkozik. A régi fotókon megelevenednek a család mindennapjai, amelyeket Lepsényben, a nádasdladányi kastélyban vagy a bakonynánai erdészházban töltöttek - több fényképen például a gyermek Borbála és Erzsébet szüleikkel látható.

Az első mégsem ez, amit a ma Franciaországban élő Nádasdy Borbála szemügyre vett a megnyitó után, hanem a dédnagyszüleit ábrázoló két Benczúr Gyula-festmény. (A kiállításra a Nemzeti Múzeumtól kölcsönözték a képeket.) A történetüket meg is osztotta a népes közönséggel. Dédanyja, Zichy Ilona, aki négy gyermeket hozott a világra, egészen fiatalon, 24 évesen halt meg kolerában. Férje, Nádasdy Ferenc a tragédia után soha nem nősült meg többé, életét a gazdálkodásnak és a közügyeknek szentelte. Ő kérte meg évekkel később Benczúrt, hogy fessen portrét róluk. Ezért ábrázolja a festmény Zichy Ilonát fiatalon, menyasszonyi ruhában, őt pedig díszmagyarban, idősen. S ezért van a dédapa szemében büszkeséggel vegyes szomorúság, felesége merengő tekintetében pedig mintha a közelgő halál megérzése sejlene.

>>> További képek a galériában>>>

Nádasdy Borbála három könyvben megírta már emlékeit. Az első kötetben a lepsényi kúriában töltött gyermekéveiről, a „meleg otthonról" és az épület szomorú sorsáról is megemlékezik, „halványuló emlék már, de él és örökre fáj" - mondja.

Elmeséli még, hogy büszke hadvezér, politikus és művészetpártoló őseire. A háború után még beszélni sem volt szabad róluk, később, az emigráció éveiben azonban nagyon sok erőt adott a példájuk. Dédapját külön is kiemeli, aki vagyonából sokat áldozott a birtokain élőkre, a közügyekre és kultúra támogatására.

>>> További képek a galériában>>>

A Nádasdyak 14 országban élnek szerte a világban. Ötévente Magyarországon jön össze a család. „Ezek a találkozók nem azért fontosak, hogy cigányzenét hallgassunk, teniszezzük vagy lovagoljunk, hanem a fiatalok miatt. Hogy tudják, kik vagyunk. És bár sokan már nem is tudnak magyarul, mindig lesz köztük egy-egy olyan Nádasdy, akinek a nemzet sorsa fontos lesz. Ebben biztos vagyok."

(ti)

Fotók: Makrai Tamás