Harcok és arcok - 2011.02.03.

Katonák és civilek, harcok és arcok láthatók Robert Capa képein a Szombathelyi Képtárban. A kiállítás a fotográfia magyar származású „óriásának" a magyar állam tulajdonába került képeiből válogat. Capa mindenkinél közelebb volt a megörökített pillanatokhoz, fotói a 20. század közepének történeti dokumentumai is.   

Egészen közelről

A világ 10 legjobb fotósa között számon tartott Robert Capa után 70 ezer negatív maradt. A hatalmas életműből, amely alig több mint két évtized alatt született, 71 kép látható a Szombathelyi Képtárban. A magyar származású (Friedmann Endreként született) fotós nevével összeforrt a háború: négy kontinens öt háborújának számtalan csatájából tudósított - az események sűrűjéből, egészen közelről.

A tárlat megnyitóján Murai András, a Nyugat-magyarországi Egyetem főiskolai docense ezzel kapcsolatban Capa híressé vált mondatát idézte: Ha nem jó a képed, nem voltál elég közel. Capa mindig, minden helyzetben nagyon közel volt, sőt részese volt az eseményeknek.  Gyorsan dolgozott, az akcióra koncentrált, nem a fényviszonyokra vagy a beállításra. Képeit nem dekorativitás vagy festői látásmód jellemzi, sokkal inkább a nyerseség.

Elfelejtett emberekről felejthetetlen képek

A kiállítás képeinek többsége valamelyik hadszíntéren készült, ahogy a legismertebbek is: A milicista halála a spanyol polgárháborúban,vagy a D-nap, a szövetségesek partraszállásakor Normandiában, ahol ő volt az egyetlen fényképész az első vonalban. Fotóival képes volt pillanatokba sűríteni a történelmet, és arcot adni a háborúban arctalanná váló és elfelejtett embereknek, képei ettől drámai erejűek.

A kiállítás rendezői a fotográfus egész életművét igyekeztek reprezentálni, ezért a háborús képek mellett néhány ismertté vált portré is látható: a szenvedélyes szónok Trockij, a kéziratolvasás közben megörökített Hemingway, a tengerparton sétáló Picasso vagy a nagy szerelem, Ingrid Bergman.

Hazatért képek

Capa hagyatékát New Yorkban őrzik, de a Szombathelyen látható képek a Nemzeti Múzeumból érkeztek. A magyar állam két évvel ezelőtt vásárolt meg közel 1000 darabot Capa fotói közül: néhány egykorú papírkép mellett egy 937 darabból álló úgynevezett mestersorozatot, amelyből mindössze három van a világon.

A képeket három év alatt 11 helyen mutatják be az országban, de minden kiállítás más. A papírképek mellett még jónéhányat kivetítőn is láthat a közönség. Szombathelyen például a mozgás közben készült fotókat  fedezheti fel újdonságként a látogató, de kiderül, hogy több száz fényképen kifejezetten gyerekeket örökített meg - sokszor kiszolgáltatott helyzetben.

A "szerencsejátékos"

Capa a világháború után sem nyugodott. Állandóan úton volt, megfordult az izraeli menekülttáborokban, Ukrajnában, Kelet-Európában, Pestre is visszatért egy rövid időre. (A kiállításon egyetlen itthon készült képet fedeztünk fel, a vitrinben, egy könyv illusztrációjaként.)  Mindig is szerencsejátékosnak tartotta magát, a veszély soha nem riasztotta. 1954-ben, egy vietnámi taposóaknára lépve vesztette életét. Azóta képei járják a világot, s aki megnézi őket, hosszú ideig nem szabadul a hatásuk alól. 

(ti)

Fotók:Makrai Tamás