Szólj Hozzá

Megszűnik a magyar mise Felsőőrön? - 2010.03.10.

2010. március 10.

Kedd este van, 2010. Elindult a Bajnokok Ligája, egy nagyon nagy meccsel:Milan - Manchseter United, és valahogy mégsem foglal le. Lapozgatom az 1900-as évek népszámlálási adatairól szóló könyvet. Felsőőrt nézem, a járási székhelyt, ahol 1900-ban a 3400 lakosból 2700 magyar és 700 német anyanyelvű ember élt. A 2700 magyarból 1500 református és 1200 katolikus volt. Miért olvasom ezt a könyvet februárban egy Bajnokok Ligája mérkőzésen? Ennek nagyon egyszerű oka van, a felsőőri magyarok, közülük is a katolikus magyarok megelégelték az 1992 óta őket sújtó eseményeket. Miről is van szó? Felsőőr háromnegyede magyar volt Trianon előtt és nagyjából az 1950-es évek végéig ez így is volt. Ha valaki elmegy a felsőőri polgármesteri hivatalba, a folyosón láthatja a bírói, azaz a képviselői testületek összetételét. Ezek a fényképek mutatják, hogy az 1950-es évek végéig a képviselő-testület szinte 100 %-ban magyar emberekből állt. Mi történt 1960 és 2010, azaz 50 év alatt, hogy ma Felsőőrön alig hallunk magyar szót vagy az emberek félve szólalnak meg, ha magyarok? A felsőőri reformátusság még „egyben van", nagyjából a ma 7-8000 lakosságú Felsőőrnek az egynegyedét alkotják, magyar lelkipásztoruk van Gúthy László személyében. Ugyan az istentiszteletek két nyelven folynak már - elég furcsa ez a református egyházban - de hát alkalmazkodnia kell a tiszteletes úrnak, mert a fiatalok 30 - 40 alatt már inkább a német szót értik és nem a magyart. Trianon ezt is hozta nekünk, hogy a felsőőri reformátusok egy része már csak németül tud. Sokszor emlegetjük a románok, szerbek és a szlovákok elnyomó politikáját, de érdekes módon mi, Vas megyeiek sosem beszélünk az ezer évig a mi megyénkhez tartozott területről. Pedig ez a mi Kis-Erdélyünk, az egykori Felső-Őrség, Felsőőrrel, Alsóőrrel és Őriszigettel.

Súlyos probléma van Felsőőrön, ezer év után végleg megszűnőben van a magyar nyelvű katolikus mise az egykori járási székhelyen. És mi magyarok, ahogy a strucc is csinálja, megint homokba dugjuk fejünket és nem szólunk, hanem tűrünk, csak tűrünk. Joggal kérdezzük, miért akarják megszüntetni a „minta országként" emlegetett Ausztriában a magyar katolikus misét Felsőőrön. Erdélyben a sokat szidott románoknál 5 - 10 főnek is van magyar mise, lehet hogy csak kéthetente, de van, és senki nem tiltja, és senki nem akadályozza. A román hatalom az egyházat,-legyen akár az magyar - tiszteli, elismeri. Előfordulhat, hogy a világ 7. leggazdagabb országában 150 fős közösségnek, nevezetesen a magyar katolikus felsőőri közösségnek nem lesz magyar miséje? Jogosan zavarhat minket, a megyeszékhelyen élőket és az összes Vas megyeit is, hogy Ausztria ezt eltűri. Azt gondolom, hogy nekünk kötelességünk itt Vas vármegyében ezért felemelni a hangunkat.

Bízom abban, hogy pozitív elmozdulás lesz a felsőőrségi magyarokat illetően, és a Felső-Őrség és a Felsőpulya környékén élő magyarok megmaradnak. 20 - 25 év múlva ugyanúgy hallunk még magyar szót, mint ahogy említettem már, hogy az 50-es évekig Felsőőrön a magyar nyelv volt a domináns. Az emberek magyarul beszéltek az utcán, magyarul értekeztek, büszkék voltak magyarságukra. Ez a büszkeség elmúlt a szocializmus évei alatt, de 20 évvel a rendszerváltás után, amikor a magyarnak valló burgenlandiak száma megnégyszereződött, akkor igazán reménykedhetünk abban, hogy Ausztria európai országként működik. Nemcsak a dél-tiroli osztrákok érdekében emeli fel szavát, hanem az őshonos burgenlandi magyaroknak is megengedi a nyelvhasználatot. Ennek egyik része, hogy magyarul szólaljon meg az Úr a felsőőri katolikus templomban.

Kovács Jenő
megyei tanácsnok