Sport, barátság, szerelem - egy új élet - 2011.12.19.

Ki ne emlékezne az atlétika szerelmesei közül a gazellavékony, törékeny középtáv-futónőre, aki éveken keresztül képviselte hazánkat, Vas megyét. Az athéni olimpia óta azonban eltűnt a magyar pályákról, a futófolyosókról és egyben a napi köztudatból. Varga Judit a Haladás VSE egykori 800-as és 1500-as futófenoménja Olaszországban él családjával.

13 éve 1998-ban Valenciában Eb-bronzérem 800 méteren, 2002-ben Eb negyedik hely 1500-on. 2002-2004 volt a két legsikeresebb év. Párizsban Golden League győzelem. Csak egy pár kiemelkedő eredmény ebből az időszakból.
Igen, ez az időszak sportpályafutásom legszebb szakasza volt. A világ legjobb tíz 1500-asában jegyezték a nevemet. Az athéni olimpiára azonban úgy mentem ki, hogy fejben már teljesen máshol jártam, de ott akartam lenni az olimpián. Babát akartam... anya akartam lenni, és nem gondoltam semmi másra. Amikor egy nő ezt érzi, akkor semmi más nem érdekli. A férjemmel, Alberto Donatival 2001 decemberében ismerkedtünk meg a tirréniai olimpiai edzőtáborban. Alberto tízpróbázó volt. Barátságnak indult, majd ebből szerelem lett. 2005-ben házasodtunk össze. 2006 októberében 30 évesen szültem. Egy középtávfutónál nem egyszerű a terhesség vállalása, híznom kellett. Az olimpia után 46 kg voltam, 4 kilóval kevesebb, mint most. Most már ezért vigyáznom kell a súlyomra. Jelenleg is hastáncra járok, és ráadásul nagyon szeretek enni, ezért is fogok száz évig futni, mert ha egy kisebb sérülés is közbejön, rögtön rövid időn belül minimum 3 kilót felszedek magamra. Pont annyi leszek, amennyi egy nőnek ideális lenne. Most 35 évesen ez így működik, ezelőtt 8 évvel, ha abbahagytam az edzést, csak lefogytam. Most már minden egészen más.

Szülés után mikor gondoltál újra a futásra?
Már egyszerre. Négyhónapos volt a kislányom, amikor már kenguruba tettem, és mozogtam vele, ekkor próbálkoztam meg a futással is újra. Hiányzott a mozgás. Tudom, hogy vékony vagyok, de szeretem, ha izmos is. Egy perc után csak ezért nem álltam meg, mert büszke voltam, és nem hagyta a büszkeségem, 3 percet tudtam lefutni. De aztán hamar belejöttem. A hasizmom nagyon gyenge volt, szinte nem tudtam felemelni a lábam. 11 hónapos volt Giada, amikor először versenyeztem külföldön, Angliában. Tehát kevesebb, mint egy éven belül rajthoz álltam nemzetközi viadalon is.

Milyen érzés volt szülés után a rajtvonalnál állni?
Az a verseny, amit előtte csináltam, az élet-halál harc volt. Ott állt a menedzser, aki akkor is szólt, hogy jobban kellene futnom, amikor egyéni csúcsot mutatott a stopper. Az már nem hiányzik. Szerettem gyorsan futni, az életem volt a futás, egy idő után újra hajtani kezdett a vágy. Újra ott lenni és teljesíteni. Az eleje túl jól indult, aztán 2008-ban jött egy Achilles-ín-gyulladás, emellett, amit csak érezhettem, fájt, az összes izmom fájt. Ennek ellenére 2009 nagyon jó évem volt vb-szintet futottam.

Itt még magyar színekben?
Megkaptam július 30-án az olasz állampolgárságot, egy hétre rá megcsináltam a vb-szintet, két hétre rá pedig megsérültem, sajnos. Pedig már akkor sokkal erősebbek voltak a vb-szintek, mint úgymond „fénykoromban" 800 méteren. Azóta sem gyógyultam fel teljesen. A férjem kezel minden nap. Egy egyszerű izomhúzódással indult, amely a boka környékén keletkezett, majd ez begyulladt, és ennek következtében nem tudtam olyan intenzitással edzeni, a környező izmok elgyengültek. Mivel a sérülés miatt tulajdonképpen egy lábon futottam, ezért lett tavaly Achilles-ín-gyulladásom a másik lábamban is. Most tartok ott, hogy közel 90 százalékos a gyógyulás. Padovai klubnak versenyzem, inkább csak kisebb versenyeken indulok. Három versenyen is voltam külföldön. Nehéz úgy rajthoz állni, hogy nem tudom kihozni magamból a maximumot. Sajnos a bokám nem engedi. Idén sikerült elfogadnom azt, hogy edzek, és élvezem a futást, de már nem akarom szétszaggatni magam. A kislányomnak is már annyira természetes volt, hogy a gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító tablettát szedem, hogy azt mondta, ha nagy lesz, ő is azt fogja szedni.

Mit szólsz a mai magyar atlétikához?
Ahogy nézem, egyhamar a csúcsaimat nem fogják megdönteni, jelenleg nincs középtávfutás Magyarországon. Mindig feltűnik egy olyan fiatal, akire azt mondják, hogy na, lesz belőle valami, de mire az ember megjegyezné a nevét, addigra el is tűnik.

A kislányod sportol?
Művészi tornára jár. Kipróbálhat mindent, amit akar. Egyelőre nem tűnik versenyző alkatnak, ha nem akar nagy versenyző lenni, akkor nem erőltetjük. Még nem alakult ki benne a versenyszellem, nem akar jobb lenni a másiknál. A „sportoljunk együtt!", számára jelenleg még ez a fontos.  Jó alkata van, csak rajta múlik, hogy mit csinál a jövőben.

Milyen háziasszonynak, családanyának lenni?
Nagyon szeretem, élvezem minden pillanatát. Bár ezt most még könnyű mondani, mert amíg az ember sportol, addig nincs bezárva. Nem csak erről szól az élete. Imádok főzni. A férjem a sport mellett jelenleg az orvosi egyetemre készül, ez most a legfontosabb. Átlagos napirendje, hogy ötkor kel, rendőrként dolgozik. Fél kettőkor otthon van. Aztán tanul és segít nekem az edzésben. Támogat, minden edzésen ott van. Emellett azonban ő is kiveszi a részét a házimunkából. Van egy hatalmas, 5000 négyzetméteres kertünk, azt ő műveli. Emellett nagyon sokat foglalkozik Giadával is.

És milyen az élet Olaszországban?
Nagyon jól érzem magam Olaszországban. Nagyon kedvesek az emberek, teljesen befogadtak. Ha kívánni akarnék, akkor sem tudnék például jobb szomszédot magamnak. Jó itthon lenni, de jól érzem magam abban az országban, nehéz lenne már hazajönni.

di