A vasfüggöny nyomában - 2010.05.05.

Elkészült a Vasfüggöny Túraútvonalhoz tartozó látogatóközpont a nyugati határ mellett Velemben. Az egykori műszaki zár nyomvonalán haladó mintegy 600 kilométeres útvonal már csaknem készen van, és még az idén végigjárható lesz Rajkától dél felé haladva egészen a horvát határ melletti Gyékényesig.

A turistaút az egykori műszaki zár nyomvonalán halad

Az ország nyugati határát évtizedekig megközelíteni sem volt szabad. Előbb aknamezővel, a 60-as évektől pedig elektromos jelzőrendszerrel próbálták távol tartani a nyugatra vágyakozókat. Az egykori műszaki zár, azaz a vasfüggöny valójában egy szögesdrót kerítés volt, amelybe gyenge áramot vezettek. Helyenként közvetlenül a határ mellett húzódott, de előfordult, hogy a terepviszonyok miatt csak távolabb tudták megépíteni.
Velemnek szerencséje volt: a drótkerítés a falutól nyugatra, az erdőben épült, így a település nem került a határsávba. Horváth Miklós polgármester szerint errefelé a disszidálók sem igen próbálkoztak. A hegyes-sziklás terepen nehéz lett volna megközelíteni a határt, arról nem is beszélve, hogy már a faluba sem lehetett ellenőrzés nélkül bejutni.
Azért megnézzük, mi maradt az egykori műszaki zárból. Hát, semmi. Néhol egy-egy áteresz vagy egy rozsdás drótdarab még megvan ugyan, de hogy pontosan hol húzódott a vasfüggöny, azt már csak a helyiek tudják. Horváth Miklós arra is emlékszik, hol állt a vadkerítés, ami mellett még egy nyomsáv is volt - ezt rendszeresen karban kellett tartani, s akik itt dolgoztak, azok piros vonallal jelölt határsáv-engedélyt kaptak.

Vasfüggöny múzeum

A magyarországi szakasz 600 kilométeres

Az egykor teljesen elzárt Velem ma már a turisták kedvelt kirándulóhelye és a Vasfüggöny Túraútvonal egyik állomása. A Stirlig-villában kialakított látogatóközpontban az út magyarországi szakaszáról, állomásairól és látnivalóiról kaphat információt a betérő. Térkép jelöli, merre halad az útvonal, és hol, milyen látnivalókat érdemes megnézni. A Fertőrákostól Felsőszölnökig tartó út már elkészült, és még az idén végigjárhatóvá válik a Rajkától Fertőrákosig illetve a Felsőszölnöktől Gyékényesig tartó szakasz. Így összesen 600 kilométert lehet majd megtenni gyalogosan, a legtöbb helyen a határkövek mellett, néhol ezektől kicsit távolabb, az egykori műszaki zár nyomvonalán haladva.
A tablókról az is kiderül, hogy a Vasfüggöny Túraútvonal létrehozását az Európai Parlament zöld frakciója és német politikusa, Michael Cramer kezdeményezte. Elképzelésük szerint meg kellene őrizni és turisztikai célra hasznosítani az egykori vasfüggöny mentén máig meglévő, összefüggő zöld sávot. Ha terveik megvalósulnak, a mintegy 6 ezer kilométer hosszú útvonal a Jeges-tengertől a Fekete-tengerig vezet majd.

Kulturális és zöld út a diktatúra emlékhelyeivel - de ki gondozza?

A magyarországi utat kifejezetten gyalogos turistáknak ajánlják a szervezők. Bucsu közelében, az utat jelölő zöld sávot keresve viszont kiderül: az évekkel ezelőtt kijelölt nyomvonal néhol már nem könnyű terep. Itt például derékig nőtt bozótosban kellene utat törnünk.
Az útvonalat a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából a Vas megyei Művelődési és Ifjúsági Központ alakította ki. Karbantartásának azonban nincs gazdája. Pedig a vasfüggöny nyomvonalán a kirándulás egyedi élményt ígér. Az őskori földváraktól a középkori templomokig számtalan kulturális emlék esik útba, és a határvidék védett területeket, két nemzeti parkot is érint. Emellett a diktatúra emlékhelyei is felkereshetők: így az andaui híd, amelyen 1956-ban tízezrek menekültek el az országból, a páneurópai piknik helyszíne Sopronpusztánál, a vasfüggöny működését szemléltető múzeum Felsőcsatáron vagy a katonaság által magasfigyelőnek használt rönöki templom.

-ti-

   Szent Imre templom, Rönök