Kultúra

Köddé vált kincsek - 2011.05.05.

2011. május 5.

Nemcsak birtokait gyarapította folyamatosan, hanem különleges műgyűjteményét is Nádasdy III. Ferenc országbíró a 17. században. Az értékes tárgyakból ma már szinte semmit nem ismerünk, a kincstár darabjai szétszóródtak, miután az ország egyik legfőbb méltóságát halálra ítélték és lefejezték. Erről és Nádasdy politikájáról, kapcsolatairól is szó volt a sárvári múzeumban tartott konferencián.

A sárvári múzeum névadóját, Nádasdy Ferenc országbírót éppen 340 évvel ezelőtt, 1671. április 30-án fejezték le a bécsi városházán. Az ország egyik legfőbb méltóságát a Wesselényi nádor vezette Habsburg-ellenes szervezkedés miatt ítélték halálra, Frangepán Ferenccel és Zrínyi Péterrel együtt. A fennmaradt dokumentumok azt bizonyítják, hogy Nádasdy koncepciós per áldozata lett - mondta el a téma ismert kutatója, R. Várkonyi Ágnes történész, akadémikus.

Egy 17. századi koncepciós per

A tanúvallomási jegyzőkönyvekből kiderül, hogy az "összeesküvő" főurakat elvetemült, gonosz és tudatlan embereknek tüntették fel, akik elképesztő bűnöket követtek el. felrótták például nekik, hogy meg akarták semmisíteni a kereszténységet azzal, hogy a török birodalmat rázúdítják, és tönkre akarták tenni a Habsburg-birodalmat. Nádasdy Ferencet még olyan nevetséges bűntettekkel is megvádolták, hogy meg akarta ölni a császárt, amikor meglátogatta vagy pl. döglött macskát dobatott a Burgnak a kútjába, vagy hogy felgyújtatta a császári rezidenciát - sorolta előadásában a történész professzor.

Miért kellett Nádasdynak meghalnia?

A súlyos ítélettel valójában a nyílt abszolutizmus kiépítése elől hárította el az akadályt a bécsi udvar. Nádasdy Ferenc mellett Zrínyi Péternek és Frangepán Ferencnek is ezért kellett meghalnia. Az összeesküvés tehát egy szörnyű, kereszténység elleni bűnnek volt feltüntetve, de hogy valóban koncepciós perről volt szó, azt az is bizonyítja, hogy már a főurak lefogása előtt tudták, mi lesz az ítélet - hangzott el a konferencián.

Újdonságok a Nádasdy-kutatásban

A tanácskozáson a korszak legelismertebb kutatói tartottak előadást a Wesselényi-mozgalomról, Nádasdy politikai kapcsolatairól és különleges műgyűjteményéről - Magyarországon most első alkalommal. Bár a szakkönyvek már évtizedek óta nem összeesküvésről, hanem szervezkedésről beszélnek, ez valahogy eddig nem ment át a köztudatba. Mint ahogy azok az ismeretek sem váltak közkinccsé, amelyeket a Nádasdy-műgyűjtemény 2008 óta tartó kutatásai hoztak felszínre. Ennek a konferenciának éppen az a jelentősége, hogy a legújabb kutatási eredményeket hozza nyilvánosságra - emelte ki Takács Zoltán Bálint múzeumigazgató.

Ritka kincsek Nádasdy gyűjteményében

A konferenciának helyet adó vár egyébként éppen Nádasdy Ferenc idején nyerte el mai formáját: ő volt az, aki az addig különálló épületeket ötszög alakba egybeépíttette. A várban soha nem lakott, a Bécs melletti Pottendorfban élt, Sárváron évente legfeljebb 15-20 napot töltött. Ilyenkor viszont általában magasrangú vendégeket fogadott, azaz a várat reprezentációs célra használta. A díszterem szemet gyönyörködtető falfestményeit is ő készíttette: ezek nagyapja, az Erős Fekete Bég harci tetteit örökítették meg. Kiss Erika, a Magyar Nemzeti Múzeum főmuzeológusa beszélt arról a várfal mellett álló egykori tárházról is, amelyben 32 kincses szekrényben őrizték  Nádasdy egyedülálló, európai színvonalú műgyűjteményét: a több kilós ezüst mosdókészletektől és edényektől a legutolsó divatot követő drágaköves ékszerekig. A tárgyakat sajnos ma már csak három fennmaradt leltárból ismerjük.

Kincs, ami nincs 

Nádasdy Ferencet ugyanis nemcsak fej-, hanem jószágvesztésre is ítélték, azaz teljes vagyonát elkobozták. Kincstárát Bécsbe vitték, amely ezzel lassan „köddé vált": az uralkodók tartozásaik törlesztésére, vagy ajándékként adták tovább az értékes tárgyakat. Ma már csak a hasonlóan gazdag Eszterházyak tárgyai alapján következtethetünk a pompázatos Nádasdy-kincsekre.

 ti

 Fotók: Makrai Tamás