Időcsiga - 2011.04.05.

Az ókori civilizáció előtt is volt élet Vas megyében. Nem is akármilyen: ezt bizonyítja a Savaria Múzeum nagytermében nyílt tárlat, amely az előző 10 év őskoros régészeti kutatásainak eredményét mutatja be.

Az első, velemi kutatások után a 70-es évektől Vas megye többi részén is folytak ásatások, amelyek őskori leleteket hoztak a felszínre. Nagyobb lendületet a 90-es évek közepétől kapott a régészek munkája: a jelentős beruházások előtti kötelező feltárások óriási feladatot jelentettek, hiszen több ezer éves tárgyak sokasága került elő a földből. A Savaria Múzeumban nyílt kiállítás az elmúlt 10 év őskoros feltárásainak eredményét mutatja be. A látogató szokatlan módon egy csigavonalon végighaladva nézheti meg a tárlókat, amelyekben ez a motívum újra és újra felbukkan. A kiállítást rendező fiatal régész, Farkas Csilla szerint az idő múlását, azt a 6 ezer évet jelképezi, amit az őskornak nevezünk, és utal az egykor itt élt emberek és a természet viszonyára is.

Életmódról árulkodó emlékek

A kiállítás a bemutatott leletek gazdagságában eltér a mai trendtől: a háttérinformációk, installációk, képek mellett itt a tárgyak maradnak hangsúlyosak. Még akkor is, ha csak apró töredékekről van szó. Ilyen mozaikosak az ismereteink is az őskori emberről, hiszen írásos emlék nem maradt ebből a korszakból. A kutatók csak a temetkezésekből vagy a feltárt települések maradványaiból következtethetnek az egykor itt élt emberek szokásaira, viseletére, életmódjára. A kiállításon kultúránként és lelőhelyenként mutatják be az előkerült legszebb és legérdekesebb használati eszközöket. Ilon Gábor, aki az elmúlt évtized vasi feltárásainak többségét vezette, azt mondja: egy hihetetlen színes világ tárul fel előttünk, ha a tárgyakban jobban elmerülünk. Az egyik  ikervári leletegyüttes például a kora vaskori fejlett fémművesség bizonyítéka. Feltehetően egy ötvös teljes felszerelése került elő, egy olyan különleges szűrővel együtt, amely tölcsérként is funkcionált.

Szenzációk, világújdonságok

A kiállított tárgyakat alaposabban szemügyre véve további érdekességeket fedezhet fel a látogató. A legrégebbi emlékek közé tartoznak a Torony és Ikervár határában előkerült ember alakú szobrocskák, idolok, és a 7 ezer éves vonaldíszes kultúra díszített edényei. Forma- és színgazdagságról árulkodnak az oladi platóról származó ember- és állatalakos fedőtöredékek, oltármécsesek, s a vörös, sárga és fehér festett agyagedények.A Dunántúl egyik legnagyobb rézkori településén, Szombathely határában került elő ez a kis kerék, a legkorábbi lelet ebből az időből, amely a kocsi ismeretére utal. Az egyik legnagyobb szenzáció egy kora vaskori oltár maradványa, a keleti Halstatt-kör egyetlen, teljes egészében rekonstruálható ilyen nagy méretű tárgya. De világújdonságnak számít az is, hogy a sírok közül elsőként a zanati temetőben talált leleteken végeztek olyan pollenvizsgálatot, amelyből meg tudták állapítani: milyen évszakban temették el a halottakat. Biztosra vehető, hogy áprilisban vagy májusban földelték el őket, feltehetően az i.e. 900-as években.

Élet a rómaiak előtt

Szemet gyönyörködtetőek a fennmaradt fémtárgyak, közülük is a bronzból készített lemezdiadém, rajta gulipán ábrázolással, vagy a későbbi időszak már kereskedelmi áruként használt tárgyai. Nem véletlenül hangsúlyozta a megnyitón Horváth László régész, a nagykanizsai múzeum nyugalmazott igazgatója, hogy a kiállítás azt bizonyítja: az őskori fejlődés alapozta meg az ókori civilizációt. Azazvolt már élet a térségben a rómaiak előtt is.

A kiállítás szeptember 10-ig látható, nyárra pedig elkészül a tárlatot tárgyról tárgyra bemutató kétnyelvű katalógus is.