Hölgyek a palettán - 2011.03.16.

A Nemzetközi Nőnap utáni szerdára időzítve a Vasi Múzeumbarát Egylet igazán az ünnephez kapcsolódó témát választott: a szombathelyi nőtörténet-kutatással is foglalkozó fiatal történész, Kelbert Krisztina előadását hallgathatták meg az egylet tagjai és az érdeklődők.

Kelbert Krisztina kutatásaiból már több publikáció született: a „Női szereplehetőségek a két világháború közötti Szombathelyen: Párczer Gézáné Galló (Schwartz) Gabriella (1914-1944) életútja" című írását a Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, a „Hölgyek a palettán. A Magyar Nők Szent Korona Szövetsége szombathelyi csoportjának 1928-as divattörténeti élőkép-bemutatója" című dolgozatot a Vas Megyei Múzeumok Értesítője adta közre.

Az előadásból megtudhattuk, hogy melyek voltak azok az egyletek, amelyek tevékenységeikbe bevonták a kor lányait, asszonyait, küldetésükkel, cselekedeteikkel nagymértékben befolyásolva a két világháború között élő hölgyek magatartását.

A 19. század vége és a 20. század eleje a liberális feminizmus, a női jogok kiterjesztésének időszaka volt. Az I. világháborút követő modernizációs folyamatok új lendületet adtak a nőknek a tanuláshoz, sporthoz, munkavállaláshoz. Egyre nagyobb divat lett moziba járni, „garden party"-t rendezni. Ezzel ellentétben a Horthy-korszak kormánypolitikája erőteljesen a hölgyek jogainak, oktatási lehetőségeinek (faji alapon is!) korlátozására koncentrált, és az alakuló nőegyletek tevékenységére is igyekezett hatást gyakorolni. A korabeli politika viszonyulását jellemzi az az újságcikk, amelyet Kelbert Krisztina egy 1937-es Vasvármegye „Notesz" rovatából idézett: „...kár lesz a benzinért: ne vesződjék annyit a tanulással [...] És hát csakugyan kár lett a benzinért. Mert a diploma megszerződött ugyan, de használatára már nem került sor: jött egy hajadon bankigazgató... Az egyik ért a pénzhez, - a másik az egészséghez: no ez csak jó házasság lesz!" Az előadó Prohászka Ottokártól is idézett: „A nő társadalmi küldetése, hogy feleljen meg férje kívánságainak."

A jelentős szombathelyi nőegyletek közül az előadó elsőként az 1920-ban alapított  Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségét (MANSz) mutatta be, amely Tormay Cécile és Szegedy Györgyné közreműködésével bontott zászlót Szombathelyen. A csoport tevékenységével a középosztálybeli leányokat és asszonyokat célozta meg. Majd az özv. Vajkó Istvánné és herceg Odescalchi Károlyné sz. gróf Andrássy Klára közreműködésével 1926-ban megalakult Magyar Nők Szent Korona Szövetsége szombathelyi szervezetének munkájába pillanthatott be a közönség: a történelmi, gazdasági elitet maga köré gyűjtő, legitimista politikával szimpatizáló egylet életéből kaphattunk ízelítőt.

A gondos kutatómunkát, alapos felkészültséget tükröző előadás gazdagon illusztrált diáin az egykori szombathelyi társasági élet számos hölgytagjának portéja villant fel. Olyan ritka felvételeket is láthattunk, mint a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége népviseleti ruhabemutatója 1935-ből vagy a Magyar Nők Szent Korona Szövetsége szombathelyi csoportjának garden party-ja 1927-ből. A fotók egytől egyig a Savaria Múzeum tulajdonát képező igazi ritkaságok.

Az előadás utolsó felében megismerhettük a hétköznapi nők életébe egyre erőteljesebben begyűrűző modernizáció megnyilvánulási formáit a divatban, a sportban, a tanulásban, a munkavállalásban.

Az előadás keltette gondolatokat a jelenlévők egy-egy bögre forró tea mellett oszthatták meg egymással.

 Kutasi Nikoletta

Fotók: Tóth Kálmán