Közélet

Rendületlenül: Mindszenty - A fehér vértanú - 2011.01.30.

2011. január 30.

Január 28-án, pénteken délután öt órára, Koltay Gábor új filmjének bemutatójára zsúfolásig megtelt a Savaria filmszínház nagyterme. Nekem már csak pótszék jutott. Az estet az Agora és a Polgári Egyesület Szombathelyért szervezte meg. Számos közéleti kiválóság, így dr. Veres András megyéspüspök is helyet foglalt a nézők körében. De maga a rendező is jelen volt.

Horváth Csaba, az egyesület elnöke köszöntötte a közönséget, és mikrofonhoz szólította a nagy tapssal fogadott rendezőt. Ő elmondta, mi is késztette a film elkészítésére: évtizedekig szinte semmit sem hallott a magyar társadalom Mindszenty József esztergomi érsek, az utolsó magyar hercegprímás megrázó és máig érvényes példát mutató történetéről. Szinte semmit, de annyit azért igen, amivel a Moszkvából vezérelt hatalom igyekezett torzítani a képet (valójában az 1949-es per vádjait ismételgetve): hogy végtelenül merev volt mint egyházi vezető és politikus, mord, engesztelhetetlen természete szinte elviselhetetlen volt: magyarán, megérdemelte sorsát. Ez a hamis kép mindmáig él a magyar társadalomban, ezért lehetünk hálásak a rendezőnek.

A film végigkíséri az immár 35 éve halott hősies, meg nem alkuvó életének főbb állomásait: csehimindszenti szülei, szombathelyi gimnazista évei, pappá válása, sikeres zalaegerszegi korszaka, a rövid veszprémi püspökség már a második világháború alatt, kiállása zsidó honfitársainkért, Serédy Jusztinián hercegprímás váratlan halála miatt rászakadó esztergomi érseki kinevezés, kiállása a háború után mindenfelé üldözött magyarságért, hatalmas hatása a magyar tömegekre, majd a letartóztatás 1948 karácsonyának másnapján, bebörtönzésének állomásai, 1956-os szabadulása és rövid közéleti szereplése, majd 15 éves szobafogsága a budapesti amerikai nagykövetségen, kényszerű távozása a szabad világba, a  világ magyarjainak végiglátogatása, kényszerű lemondása az esztergomi érsekségről, bécsi halála, mariazelli eltemettetése, végül hamvainak hazatérése Esztergomba: mind-mind megelevenedik a filmkockákon: korabeli filmfelvételek, az idők tanúinak megszólalása, paptársak megnyilatkozása és főként a főhős naplója segítségével. Kitűnő megoldás Sipos Imre színművésznek a különböző helyszínekre motorral száguldó, egyetlen szót sem szóló „narrátorként", helyesebben tágra nyitott szemmel mindenre rácsodálkozó szemlélőként, „spektátorként" való szerepeltetése.

Koltay Gábor rendező alapos munkát végzett, legjobb, ha az olvasó maga győződik meg erről a film megnézésével. Ami rám különösen hatott: számos fényképen mosolyog a mordnak kikiáltott arc; 1956. november 3-án elmondott, később meghamisított beszéde, szenvedéseinek zokszó nélküli elfogadása, még akkor is, ha saját egyháza okozta a fájdalmat; teljes megbocsátása üldözői iránt. Az újdonság erejével hallottam arról, hogy 1948. szeptember 12-én Celldömölkön a búcsút ünneplő tömeget és papjait a kirendelt tűzoltóság trágyalével fecskendezte végig. Talán a legmegrázóbb és legfelemelőbb jelenet, amelyben Kerényi Lajos kórházlelkész Mindszenty vérbírájának, Olti Vilmosnak halálos ágyán történt megtérését mondja el.

A jó kétórás alkotás után még beszélgetés is következett: többek közt dr.Veres András megyéspüspök szólt hozzá: kiemelte Mindszenty teljes engedelmességét, amikor VI. Pál felmentette az esztergomi érseki tisztség alól. Ez is a fehér vértanúság egyik nagy megpróbáltatása volt. A zárszóban Koltay Gábor a mai magyarság szinte összes sebét felsorolta és kifejezte reményét, hogy ezúttal sikerül felfelé megindulni a nemzet lelki újjáépítésének útján. Nem lesz könnyű dolga, hiszen az iskoláknak felajánlott filmjére az intézményeknek talán csak századrésze tartott igényt. Az akadályok még köztünk és bennünk vannak. Pedig az igazságnak ki kell derülnie.

Cholnoky Péter

Fotók: PhotoBudai