Magyarságért életfogytiglan - 2010.11.25.

A tragikus sorsú felvidéki politikus, Esterházy János emlékére rendezett kiállítás nyílt Szombathelyen a Savaria Múzeumban. A Rákóczi Szövetség a Pozsonyi Magyar Galéria gyűjteményét fogadta, amely Vas megye után a határon túl, Lendván és Felsőőrött is bemutatkozik.

„Nyíltan és bátran vallom a tételt, mely szerint nekünk magyaroknak és szlovákoknak azt kell keresnünk, ami bennünket közelebb hoz, és nem azt, ami bennünket távolít." - Ez a politikai bölcsesség vezérelte az 1901-ben született felvidéki gróf Esterházy Jánost, akinek emlékére a Rákóczi Szövetség emlékbizottságának köszönhetően kiállítás nyílt a Savaria Múzeumban.

A Pozsonyi Magyar Galéria 2007-ben, Esterházy János halálának 50. évfordulóján magyar és nem magyar művészeket kért fel, hogy Esterházy János emlékére  műalkotásokat készítsenek. 30-nál is több festmény, grafika és kisplasztika érkezett a felhívásra, azóta pedig megtöbbszöröződött a gyűjtemény, amelynek darabjai 2008-ban vándorútra indultak - mesélte el a művek születésének történetét Martényi Árpád, a Rákóczi Szövetség Esterházy János Emlékbizottságának elnöke a kiállítás megnyitóján. Szombathelyre 42 festmény és grafika érkezett, amelyekkel a művészek a legnagyobb felvidéki magyar emléke előtt hajtanak fejet.

A keresztényszocialista politikus parlamenti képviselőként is a határon túlra rekedt magyarság jogaiért, nemzeti önrendelkezéséért küzdött. Életútját a megnyitón Csehi József, a Rákóczi Szövetség szombathelyi elnöke idézte fel. Kiemelte többek között, hogy az első bécsi döntés után, a  kassai bevonulás után Esterházy Magyarországra jöhetett volna képviselőnek, ám ő akkor is a néhány tízezernyi szlovákiai magyar között maradt, és kivételes elhivatottsággal védte jogaikat.

Esterházy életútja azt példázza, hogy az emberi tisztesség és a politika igenis összeegyeztethető - mondta Csehi József. Ő volt az egyetlen képviselő a szlovák nemzetgyűlésben, aki nem szavazta meg a zsidók deportálását, sőt: 1944-ben zsidók, csehek, szlovákok és lengyelek százainak segített a Gestapo elleni szökésben. A háború után mégis letartóztatták, koholt vádak alapján elítélték. Sohasem szabadult. Életének utolsó 12 évét börtönökben töltötte, sorozatos lelki és fizikai megaláztatásoknak kitéve. Szlovákiában máig nem rehabilitálták, emlékét azonban mégis sokan sokféleképpen őrzik, ahogy a most Szombathelyen látható, Esterházy tragikus sorsa és szenvedései ihlette alkotások is.  

(ti)

Fotók:Makrai Tamás