Januártól új adórendszer - 2010. 11.23.

November 16-án szavazta meg az Országgyűlés a kormány által beterjesztett új adószabályokat. Magyarországon 2011. január 1-jétől életbe lép az új adózási rendszer, amely zászlajára a kormány a munka és a családok megbecsülését tűzte. Orbán Viktor kormányfő szerint ugyanis kizárólag ezek támogatásával lehetséges a kitörés a munkanélküliségből, a gazdasági megtorpanásból és demográfiai válságból.

A kormány célja, hogy ne érje meg Magyarországon se anyagi, se erkölcsi értelemben az adózás megkerülése. Ehhez életszerű, teljesíthető, munkabarát és egyszerű adórendszer kell.

Az új rendszer jelentős előnyt biztosít a munkát vállaló, egy vagy több gyermeket nevelő családok számára - az adórendszer átalakításán keresztül, az elmúlt húsz év legjelentősebb adócsökkentésével. Segíti az üzleti szféra szereplőit, ezen belül is kiemelten a kis- és középvállalkozásokat, amelyek nagyobb pénzügyi mozgástérhez, több levegőhöz jutnak a versenyképességet növelő adócsökkentések és a fejlesztéseket garantáló Új Széchenyi Terven keresztül.

A 2011. januártól életbe lépő adócsökkentés nemcsak a munkabérre vonatkozik, hanem minden olyan jövedelem adója 16% lesz, amely után szja-t kell fizetni. Ilyen például az ingatlanértékesítés, vagy az osztalék. Utóbbiaknál a 9%-os adócsökkenés komoly megtakarítást eredményez. Sokak számára fontos, hogy továbbra is adómentes marad a termőföld haszonbérbeadás.

Az egykulcsos 16%-os adó minden jövedelemre vonatkozik majd. Aki tízszer annyit keres, az tízszer annyit fog adózni, ezáltal arányos lesz a rendszer. A kormány célja, hogy a gyermekvállalás ne jelentsen többé fokozott szegénységi kockázatot, ezért már az első gyermek után is adókedvezmény jár a szülőknek. Egy átlagos munkabérrel rendelkező gyermeket nevelő szülő eddigi nettó fizetésénél akár 10-20%-kal is többet kaphat fizetéskor.

A kormány célja, hogy a családok kiemelt támogatásával és a csökkenő terhek munkahelyteremtő hatásával Magyarország Közép-Európa legversenyképesebb országa legyen. Úgy, hogy tíz év alatt egy millió új munkahelyet teremt és húsz év alatt egy millió gyermek születését segíti elő.

Az egykulcsos adórendszer bevezetésével jelentősen csökkennek az adminisztrációs terhek, egyszerűsödnek az adóelőleg-szabályok. 2011-től a magánszemélyek széles körének sokkal egyszerűbb, kevesebb adatot tartalmazó, átláthatóbb adóbevallást kell készítenie.

Személyi jövedelemadó

·         Jövőre életbe lép az arányos, egykulcsos, családokat támogató személyi jövedelemadó-rendszer. 2011-től a magánszemélyeknek valamennyi jövedelmük után 16 százalék adót kell leróniuk.

·         A korábban bevezetett, szuperbruttósításnak nevezett számítási mód szabályai a következő évben nem változnak, ám a megoldásnak 2013-ban végleg búcsút inthetünk.

·         Az adójóváírás szintén megmarad: a jelenlegi havi 15 100 forint helyett jövőre maximum 12 100 forint vehető igénybe, amit teljes összegben 2,750 millió forint éves jövedelemig, csökkenő mértékben pedig 3,960 millió forintos éves keresetig lehet majd érvényesíteni.

·         Életbe lépnek a családi kedvezmények is. A családi kedvezmény adóalap-kedvezményként, már egy gyermektől, és jövedelemkorlát nélkül érvényesíthető, mértéke egy és két eltartott esetén havonta és kedvezményezett eltartottanként 62 500 forint, három és több eltartott esetén havonta és kedvezményezett eltartottanként 206 250 forint.

·         A személyi és őstermelői kedvezmény változatlan feltételekkel megmarad, de jövedelemkorlát nélkül lesz érvényesíthető, az egyéb, áthúzódó kedvezmények (tandíj halasztott kedvezménye, lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye) tekintetében pedig megtudhatjuk, hogy azokat utoljára a 2015. évi adó terhére lehet elszámolni.

·         Rögzíti az arányos, egykulcsos adóztatás mellett kiüresedő adóterhet nem viselő járandóság kategóriába tartozó jövedelmek adómentességét (nyugdíj, gyes, ösztöndíjjuttatások, lakáscélú munkáltatói támogatás stb.)

Béren kívüli juttatások

    Az egyes jövedelmek adóterhelésének egységesítése érdekében átalakul a nem pénzbeli juttatások adózása. Megszűnik a természetbeni juttatás adójogi kategória, a nem pénzben történő juttatások

   A fő szabály szerint az összevont adóalap részeként adókötelesek, a juttatás utáni személyi jövedelemadót a magánszemély fizeti, és mind a magánszemélyt, mind a kifizetőt terheli járulék/hozzájárulás-fizetési kötelezettség is.

   A törvényben meghatározott szűk körben a nem pénzbeli juttatások után a kifizetőt terheli a személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség. Ide tartoznak azon juttatások, amelyeknél nem állapítható meg a magánszemély által megszerzett bevétel nagysága. Ugyancsak idetartozik a - nem társasági adó alany által nyújtott - reprezentáció, üzleti ajándék, a csoportos biztosítás, a telefonszolgáltatás magáncélú használata miatt keletkező bevétel, a béren kívüli juttatások értékhatárt meghaladó része.

   A juttatások további köre kedvezményezett béren kívüli juttatás, amely után szintén a kifizető fizet személyi jövedelemadót, de más közteher (járulék-, eho-) kötelezettség nem terheli. Ide tartozik 2011-től az üdülési csekk, az üdülési szolgáltatás, az önkéntes pénztári támogatások, étkeztetés formájában juttatott bevétel (a meleg étkeztetés, illetőleg meleg és hideg étel vásárlására jogosító utalvány), a helyi utazási bérlet, az iskolakezdési támogatás, az internethasználat juttatása, és új elemként a megújulási kártya-számlára történő munkáltatói hozzájárulás.

Új cafeteria elem a Széchenyi Pihenő Kártya

·         Eddig a természetbeni juttatások után a kifizetőnek 54 százalék személyi jövedelemadót, és a juttatás személyi jövedelemadóval növelt értéke után 27 százalék társadalombiztosítási járulékot, vagy a juttatás értéke után 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kellett fizetnie. Az új törvény szerint ezentúl a kifizető 16 százalék személyi jövedelemadót, és minden esetben 27 százalék egészségügyi hozzájárulást, eho-t fizet. Magyarul kevesebb adó terheli az ilyen jellegű juttatásokat.

·         A kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások után az eddigi szabályok szerint a kifizetőnek 25 százalék személyi jövedelemadót kellett fizetnie, és a juttatást járulék nem terhelte. Az új szabály szerint a béren kívüli juttatások kifizetőt terhelő adója is 16 százalék lesz, és a juttatás értékének 1,19-szerese után kell a 16 százalék adót megfizetni, de járulékot sem a kifizetőnek, sem a magánszemélynek nem kell fizetnie. A kedvezmény tehát a járulékmentesség.

Járulékok

·         A nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalékról 10 százalékra emelkedik 2011-től (a kormány ebből finanszírozza a 40 év munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjazását).

·         Új járulékkedvezmény a részmunkaidős foglalkoztatás támogatására: a tb-járulékkedvezmény azon munkavállalók után vehető igénybe, akik a gyermekgondozási szabadságról visszatérve korábbi munkáltatójuknál részmunkaidőben helyezkednek el. A gyedről, gyesről visszatérő nő (vagy férfi) mellett az a személy is kedvezményezett, aki korábban az adott munkakörben helyettesítette a munkahelyére visszatérő személyt, vagy pedig ugyanazon munkakör részmunkaidős betöltésére újonnan vették fel. Mindkét személy után a munkáltatónak a 27%-os tb-járulék helyett 20% tb-járulékot kell 2011. január 1-jétől fizetnie.

Vállalkozások adózása

·         Egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke 500 millió forintos adóalapig marad 10 százalék (a kormány korábbi döntésének köszönhetően, amikor július 1-jétől 19-ről 10-re csökkentette a társasági adót), az e fölötti részre 19 százalék, a vállalkozói osztalékalap után fizetendő adó mértéke 25-ről 16 százalékra csökken.

·         Az új törvény megszűnteti a piaci-vásározó kiskereskedelmi tevékenység utáni iparűzési adókötelezettséget, az építőipari tevékenység, valamint természeti erőforrás kutatása, feltárása esetén pedig előirányozza, hogy az ideiglenes jellegű adókötelezettség csak a tevékenységvégzés jelenlegi 30. napja helyett, annak 60. napján kezdődjék.

·         A módosítással lehetővé vált a naptári évtől eltérő üzleti évvel rendelkező gazdálkodók számára is az egyszerűsített éves beszámoló készítése, az általános szabályoknak megfelelően.

2010. novemberi kihirdetést követő naptól a Magyar Kármentő Alapnak adott támogatás 50 százalékáig adóalap kedvezmény érvényesíthető.

Jövedéki adók változása

·         Megszűnik a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények előállításához felhasznált alkohol után eddig biztosított adómentesség.

·         Lehetővé teszik, hogy az üzemanyagoknak a környezetet jobban kímélő motorok technológiai fejlesztésével foglalkozó kísérleti projektek területén való felhasználása után vissza lehessen igényelni a jövedéki adót az állami támogatásra vonatkozó szabályok figyelembevételével.

·         Lehetővé teszik a sör alkoholtartalom szerinti adóztatást: A 2,8 %-ot meg nem haladó, alacsony alkoholtartalmú, a sör és egyéb, nem alkoholos ital keverékéből álló ízesített sörök adóalapja a térfogatszázalékban kifejezett, 20 °C-on mért alkoholtartalom. Az adó mértéke egy hektoliterre alkoholfokonként 1400 forint.

·         Növekszik a cigaretta jövedéki adója: az adó mértéke 2011-től ezer darabonként 9750 forint és a kiskereskedelmi eladási ár 28,4 százaléka, de legalább 18080 forint/ezer darab lesz. Most ezer darabonként 6450 forintot és a kiskereskedelmi eladási ár 23 százalékát kitevő, de legalább 10380 forint/ezer darab jövedéki adót kellett fizetni.

További módosítások:

·         A távközlési cégeknek a székhely helyett a számlázási cím szerint kell helyi iparűzési adót fizetniük.

·         A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az általa kezelt adatokat, személyazonosításra alkalmatlan módon a statisztikai célú felhasználáson túl már történelmi vagy tudományos célra is felhasználhatja.

·         A súlyos mozgáskorlátozottak személygépkocsijait megillető mentességet már nemcsak a súlyos mozgáskorlátozott tulajdonos, hanem a súlyos mozgáskorlátozott üzembentartó is igénybe veheti, ugyanakkor a mentesség mértéke nem haladhatja meg a 13 000 Ft-ot.

·         2011-től megszűnik a kkv-k szempontjából kevésbé kedvező, ugyanakkor jelentős adminisztrációval járó START Régió program.

·         A start extra kedvezmény célcsoportja bővül: 2011-ben a kártyát olyan alacsony iskolai végzettségű vagy 50 év feletti álláskeresők is igényelhetik, akiket a kártya igénylését megelőzően legalább három hónapja tart nyilván álláskeresőként a munkaügyi szerv.

·         A start plusz és start extra kártyák utoljára 2011. december 31-én válthatók ki.

·         Elemi kár, katasztrófa esetén adómentes a károsult által jogszabályban meghatározott feltételek szerint vagy közadakozásból vagy a munkáltatójától kapott segély, támogatás.

·         A távhőt felhasználó lakóépületek és lakások költségcsökkentő felújításához, így különösen egyedi fűtésszabályozás kialakításához szükséges forrás további biztosítása céljából elengedhetetlen, hogy a távhőszolgáltatók versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvényben szabályozott ún. „Robin Hood" adó továbbra is fennmarad. Ezt az adót utoljára a 2012. évre tekintettel kell teljesítenie az érintett adózóknak.

·         Az első lakását megszerző, 35. életévét be nem töltött fiatal kérelmére - annak vagyoni jövedelmi helyzetétől függetlenül - az állami adóhatóság automatikusan legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést biztosít a lakásvásárlást terhelő illeték megfizetésére.

Forrás: Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium)