Közélet

Eltűnik a bükk a Kőszegi-hegységből? - 2011.02.08.

2011. február 8.

A hőmérséklet emelkedése és a kevesebb csapadék miatt eltűnhet a bükk és a lucfenyő a vasi erdőkből. A kutatások azt jelzik, hogy a klímaváltozás gyorsabb, mint amivel ezek a fafajok egy életciklus alatt találkozhattak, így nem tudnak alkalmazkodni a változó körülményekhez. Az erdők fenntartása érdekében olyan új gazdálkodási formát kell bevezetni, aminek nincsenek előzményei Magyarországon - hangzott el a Szombathelyi Zrt. és az Erdészeti Tudományos Intézet közös kutatói napján Szombathelyen.

Az elmúlt időszakban szinte teljesen eltűnt Vas megyéből a lucfenyő, és hasonló sorsra juthatnak a bükkösök is például a Kőszegi-hegységben. Egyre gyakoribb látvány az erdőkben, hogy a vegetációs időszakban a fák nem zöldellnek, hanem sárgulnak, vörösödnek, szemmel láthatóan száradnak. Ma már egyre valószínűbb, hogy mindennek a hátterében a klímaváltozás áll. A kutatások szerint 50 - 100 év távlatában 4 fokkal emelkedhet az átlaghőmérséklet, a csapadék mennyisége pedig 5-10 százalékkal eshet vissza. Erre az erdőgazdálkodásnak is fel kell készülni. A Szombathelyi Erdészeti Zrt. mindennapi munkájában az Erdészeti Tudományos Intézet kutatásaira támaszkodik, hogy erdeit hosszú távon fenntarthassa.

- Ezt a természet nem tudja megoldani, ha nem teszünk semmit, 100 év múlva nem lesznek bükkösök a Kőszegi-hegységben - mondja Bugán József, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. vezérigazgatója. Ezért szervezték munkatársaiknak - erdőmérnököknek, erdésztechnikusoknak - a kutatói napot, ahol az ERTI szakemberei számolnak be eddigi kutatásaikról és a további terveikről. Munkájukat maga az erdészet is támogatja: innovációs járulékukkal járulnak hozzá a kutatásokhoz.

A klímaváltozás óriási kihívás elé állítja a kutatókat. Megpróbálnak forgatókönyvet készíteni a következő 100 évre. Felmérik az erdők - elsősorban a klímaváltozásra legérzékenyebben reagáló bükkösök - állapotát, leírják, mit valószínűsítenek 100 év múlva, és hogy a várható változást az adott fafaj mennyire tudja követni.

- Ahhoz, hogy a kedvezőtlen hatásokat ellensúlyozni tudjuk, már most határozott döntéseket kell hoznunk, a 24. órában vagyunk - jellemzi a helyzetet dr. Borovics Attila, az ERTI főigazgatója. El kell dönteni például, hogy ott, ahol most bükkösök vannak, feltétlenül a bükköst kell-e felújítani vagy esetleg egy szárazságtűrőbb társulást, egy gyertyános-tölgyest kell meghonosítani. Ez amolyan  biztonsági tartalékot jelentene az erdőkben. A fafajok nem tudják megfelelő ütemben követni a klímaváltozást, ezért elképzelhető, hogy a Magyarországtól délkeletre eső területeken élő fajokat kell megtelepíteni nálunk is. Emellett új erdőművelési módszerekre is szükség lehet. Ha ugyanis az erdőket megbontják, több fényt kapnak, s ez is száradással jár. Ez pedig nem előnyös, hiszen a klímaváltozás eleve ezt a folyamatot erősíti. Az ERTI-nek tehát, amelynek Sárváron van az országos központja, a következő időszakban kell kidolgoznia az erdőgazdálkodás hatékony módszereit, amelyeket az állami erdőkben és előbb-utóbb a magánerdőkben is követnek majd a tulajdonosok.

Ma Magyarország művelt területének egynegyedét, 100 ezer hektárt borít erdő. Megtartásuk fontos feladat több szempontból is: a fáról mint környezetbarát, megújuló nyersanyagról nem mondhatunk le, az erdőknek fontos szerepük van a talaj és a vízbázis védelmében, a levegő minőségének javításában. Úgy is mondhatjuk: az erdészet az egyetlen szakma, amely nettó széndioxid-elnyelő.
Az ENSZ 2011-et az Erdők Nemzetközi Évévé nyilvánította, így minden bizonnyal világszerte nagyobb figyelmet szentelnek majd a védekezési stratégiák kidolgozásának és megvalósításának.

(ti)

Fotók: Makrai Tamás