Kárpát-medence

A szlovákok és mi - 2011.03.09.

2011. március 9.

A közelmúltban jelent meg a Felvidéken született, több mint harminc évig a Szabad Európa Rádió tudósítójaként dolgozó Skultéty Csaba könyve.

A Trianonnal egyidős Skultéty Csaba nem kevesebbet állít, mint hogy a szlovák nemzeti identitás része lett a magyarellenesség. A 90 éves publicista legújabb könyvében történelmi ismeretei mellett saját személyes tapasztalataival is alátámasztja kemény kijelentését. 1979 és 2010 között született írásait és néhány vele készült  interjút gyűjtött kötetbe, ezekkel is érzékeltetve, hogy a mai átlag szlovák ugyanúgy tekint magyar polgártársaira, mint az 1945 utáni évek nemzedéke.

1920-ban, a frissen megalakult Csehszlovákiában még nyoma sem volt a szlovák nacionalizmusnak, sovinizmusnak. A felvidéki Nagykaposon született Skultéty gyermekkorából inkább szerény, mint öntudatos tótokra emlékszik, akik  a következő évtizedekben a magyarok jogfosztásával és kitelepítésével párhuzamosan váltak arrogáns, „önimádó" szlovákokká. Mindebben nem kis része volt a  Csehszlovákia ügyét eredményesen képviselő, ám gátlástalan Benes politikájának, majd halála után is élő szellemének - állítja könyvében Skultéty.

A szerző  a szlovák-magyar lakosságcsere drámai eseményeivel kapcsolatos emlékeit is megosztja az olvasóval. Skultéty Csaba 1946-ban miniszteri összekötő volt előbb a Magyarországról átköltözőket „toborzó" csehszlovák delegáció mellett, majd az új határok másik oldalán. Könyvében korabeli jegyzőkönyveket is közzétesz, amelyekből kiderül, milyen embertelenül bántak a szlovákok az áttelepítésre kiszemelt magyarokkal. Még a halálos beteget is vagonba rakták.

Skultéty Csaba később Münchenben a Szabad Európa Rádió munkatársa lett. Az európai status quo-t féltő  amerikai vezetéssel működő rádióban a nemzetiségi kérdés tabu volt, így az ott töltött harminc év alatt a Trianon szó még csak el sem hangzott. Találkozásai a korszak politikusaival, nemzetközi konferenciákon szerzett élményei arról is meggyőzték, hogy a tájékozatlan nyugatot nem eredménytelenül befolyásolták a történelmet meghamisító szlovák történészek.

Mindezekről számtalan hétköznapi története van Skultéty Csabának. Ahogy például arról is, miért élték meg felszabadulásként a Felvidék déli részének lakói  a visszacsatolást, hogyan foglalták el a magyar katonák Kárpátalját, vagy milyen volt a diákélet Késmárkon, a német ajkú, magyar szellemiségű városban. A pozitív történet jóval kevesebb, mint a keserű, s a könyvet elolvasva azt is megértjük, hogyan jutott el Szlovákia a közelmúltban elfogadott diszkriminatív nyelvtörvényig vagy a magyar államfő kiutasításáig. Útmutatást Skultéty szerint éppen Sólyom László Révkomáromban elmondott beszédében kapott a térség, s benne a szlovákok és mi:  „a többségi hatalomnak tudomásul kell vennie a kettős kötődést, polgárai egy részének más kulturális nemzethez való tartozását". Skultéty Csaba hozzáteszi: az új szemlélet első jele lesz majd, ha egy szlovákiai szlovák iskola tanrendjébe iktatja a magyar nyelvet.

Skultéty Csaba: A szlovákok és mi - egy kelet-nyugati publicista szemével

Kairosz Kiadó, Budapest, 2010 Ára: 2500 forint

(ti)
Fotó forrása:
bookline.hu