Az 1848-as lévai zászló nyomában (galériával) - 2011.03.19.
2011. március 19.
A Lévai Nemzeti Őrsereg 1848-as lobogóját a szabadságharc leverése után évtizedekig Szombathelyen őrizték, csak a forradalom 50. évfordulójára került vissza Lévára. A zászló ma is megvan, néhány éve Pozsonyban, a Magyar Kultúra Múzeumában látható. Másolatát a tavalyi ünnepre készítették el a lévai asszonyok. Az idei március 15-ére szervezett megemlékezésen a Honderű Asztaltársaság is képviseltette magát.
A lévai zászló történetére és annak szombathelyi vonatkozásaira Orbán Róbert hívta fel a figyelmünket. Így határoztuk el, hogy március 15-én Lévára utazunk, hogy együtt ünnepelhessünk a lévai magyarok közösségével. Útközben, mielőtt a Szombathelytől 220 kilométernyire fekvő felvidéki városba érkeztünk volna, megálltunk a nagysallói emlékműnél, amelyet az 1848. április 19-ei győztes csata emlékére emeltek az utódok. Léván a temetőben hasonló emlékmű magasodik, ezt 1871-ben közadakozásból építették a nagysallói csatában megsebesült, majd Léván elhunyt honvédek tiszteletére. Azóta itt rendezik a március 15-ei megemlékezéseket, tavaly óta már az egykori lévai nemzetőrök zászlójának tökéletes másolata mellett.
Évtizedekig Szombathelyen őrizték a zászlót
Az eredeti zászlót, amelyet a lévai nemzetőrök a krónikák szerint „Csaczánál lobogtattak diadalmasan, s amely alatt ... vitézül harcoltak Simonich és Hurban seregei ellen" , a lévai polgármester felesége, Farkas Mihályné a dereka köré csavarva rejtegette, amikor az osztrákok 1848 júniusában több hétre megszállták a várost. Ő őrizte a zászlót a szabadságharc leverése után is, amikor ezért halálbüntetés járt volna. A polgármesterék fia, Farkas István később Szombathelyen lett királyi pénzügyőri biztos. Apja halála után édesanyja is ide költözött, és magával hozta az 1848-as zászlót. Amikor 1891-ben kiállítást rendeztek a szabadságharc ereklyéiből Pesten a Vigadóban, Farkas István elküldte a Lévai Nemzeti Őrsereg lobogóját. Valószínűleg itt fedezték fel az értékes ereklyét a lévaiak, és rögtön kérték is a tulajdonosát, hogy juttassa vissza a városnak. A zászló végül 1897 végén került vissza Lévára: küldöttség jött érte Szombathelyre, Bódogh Lajos helyettes polgármester vezetésével. A lévai nemzetőrök dicsőséges harcára emlékeztető lobogót aztán a városháza dísztermében helyezték el, „hogy a látványa élessze és fokozza a hazaszeretetnek szent tüzét".
Értékes és különleges
A nehéz selyemből készült nemzetiszínű zászló egyik felén Magyarország címere van kivarrva, alatta ezüst hímzéssel a felirat: Lévai Nemzeti Őrsereg. Másik oldalán Bars vármegye címere látható, arany és ezüst hímzéssel, kövekkel díszítve, alatta az évszám: 1848. A zászló nemcsak kora miatt értékes. Különleges darab azért is, mert atipikus: már akkor fel volt szentelve, amikor a miniszteri rendelet szabályozta a nemzetőr-zászlók színét, méretét. Ezért nem fehér alapú, farkasfog-díszítéssel körbevéve, ahogy a legtöbb lobogó.
Kilenc asszony varrta újra a zászlót
A régi zászlót 2002-ben a Kulturális Örökség Minisztériuma pályázatán elnyert pénzből sikerült restaurálni. Hajszálpontos mását tavaly Müller Péter amatőr helytörténész javaslatára a Lévai Magyar Asszonyok Ligájának lelkes tagjai készítették el. Hónapokon keresztül varrták, hímezték, díszítették, így tökéletesen olyan, mint az eredeti volt újkorában. Ezt a zászlót is kivitték a temetőbe, ahol a lévai magyarok megemlékezésén Kollai István, a Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatója mondott beszédet. Egyebek mellett arról szólt, hogy a 48-as nemzedékhez hasonlóan a magyarságnak ma is félre kellene tennie belső vitáit, ideológiai ellentéteit. A műsort a Magyar Egyházi Gimnázium tanulói adták, verseket, katona- és népdalokat adtak elő. Az emlékműnél a Honderű Asztaltársaság koszorúját is elhelyeztük.
(ti)
