Sebzett gyógyítók - 2010.11.21.

Névadója születésének 140. évfordulóján P. György Alfréd M.I. kamilliánus szerzetes, tartományfőnök volt a Szombathelyi Keresztény Egészségügyiek Dr. Batthyány László Társaságának vendége. „Sebzett gyógyítók ... Szentjeink nyomán, az Élet szolgálatában" című előadásában Szent Kamillról és a mai gyógyítókról beszélt.

A fiatal szerzetes először Szt. Kamillról beszélt, akit édesanyja 60 évesen szült. Az ő neve Kamilla volt. A születés előtt furcsa álmot látott, melyben egy 2 méter magas ember vörös kereszttel a mellén egy csoportot vezetett, valamilyen vállalkozásra. Akkoriban háborús idők jártak, fosztogatók garázdálkodtak. Édesanyja attól félt, nehogy valamilyen rablóbanda kerítse hatalmába az ő fiát. Ettől az aggodalomtól vezérelve annál jobban gondoskodott kisfiáról - aki az ő nevét kapta-, sokat imádkozott érte. Később Kamill valóban egy halált megvető bátorságú csapat vezére lett, akik jelvényül vörös keresztet hordtak a mellükön, de nem környezetük rémületére, hanem áldására. Ezt azonban édesanyja már nem érhette meg, mert mikor meghalt, fia 12 éves volt csupán. Az apa nem sokat értett a neveléshez. Kamill nem volt rossz fiú, de elvadult, mert egyedül volt, és nem volt, aki vezesse. Kevés iskolázásban és nevelésben részesült.

Édesapja katona lévén vitte magával egy ütközetbe, amikor még csak 18 éves volt. Édesapja az ütközetben elesett, de ő maga is jobb lábán megsebesült, amely nem akart gyógyulni. Ez a seb lett az a kötelék, amellyel Isten hozzákötötte későbbi feladatához, élethivatásához. Semmi kétség, teher ez a bilincs. De sokaknak kulcs is a kiteljesedéshez és ahhoz, hogy többet tudjanak teljesíteni az életükben.

Kamillon először csüggedés vett erőt apja halála után. Ferences nagybátyját kereste fel Aquillában, aki kórházba küldte sebének gyógyíttatására, azután majd kiderül a többi, már ami a szerzetesi hivatását illeti. Megfogadva a tanácsot, Kamill Rómába ment. Hogy leszolgálja a kórházi kezelést, ápolónak szegődött. Hirtelen haragjában mindenkivel összeveszett és a kártya miatt elhanyagolta kötelességét. Ma talán így mondanánk: „A szociális ember szociális pályán": A betegápolás szentje először hibáival tanít, hogyan nem szabad viselkedni.
25 éves korában megtért és eldöntötte, hogy szerzetes lesz.

Érdekes párhuzamot vont Alfréd atya Szt. Kamill élete és boldog Dr. Batthyány élete között. A szegények orvosa is korán veszítette el édesanyját. Gyermekkorában vele is előfordultak kilengések, sok huncutságban benne volt. Egy alkalommal pl. bezárta a szertárba a tanárát, akit másnap reggel szabadítottak csak ki.

Ma, amikor minden zsugorodik az egészségügyben, ekkor hív meg bennünket a Gondviselés a leghűségesebb szolgálatra. Az irgalmasságot gyakoroljuk, ne siránkozzunk örökké. Nincs nagyobb boldogság, mint a Teremtővel a szívünkben élni. A saját sebeinktől meg kell kímélni a betegeinket. Ha nem tudjuk átadni lelki örömeinket, csak nyavalygók leszünk. Ehhez azonban ismernünk kell saját gyengeségeinket, sebzettségünket, hibáinkat. Isten kezébe kell tenni magunkat és felajánlani sebeinket. Alfréd atya állítja, hogy a magyar egészségügyet a mi sebzettségünk fogja meggyógyítani. Az egészségügy globalitása: míg a kezek végzik a dolgukat, a szemnek kell észrevenni, hogy semmi se hiányozzon, a fülnek meghallani a panaszt, a kérő szót. Tehát figyelni, meghallgatni, elfogadni és befogadni -ennek helye a kórház. A szeretetteljesség, figyelem a szükségletek iránt. Nekünk a beteg mellett szívritmus-szabályozónak kell lennünk. Az Isten pacemakerjének. Csendben is kell lennünk, hogy minél jobban tudjuk szabályozni az emberek és Isten kapcsolatát.
Minden orvosban él egy beteg, és minden betegben él egy orvos.
Teljes dimenziójában kell a beteget gyógyítani.

Ezután egy ritka, fájdalommal teli betegségben szenvedő osztrák hölgyet mutatott be, Angela Majert. 20 éven át naplót, majd könyvet írt, a betegsége alatti szenvedéséről, a küzdelemről, megtéréséről, gyógyulásáról. Így kezdte gyógyulása történetét:
„Olyan kórházban voltam, ahol a lelkészi szolgálatot a kamilliánus atyák adták. Mindennap meglátogatott valamelyik." Leírta kórházi élményeit sokszor humorral. „Mert viccesnek lenni egy kicsit kamilliánus is", - mosolyodott el Alfréd atyához fordulva. A betegség számára is pacemaker volt, „amellyel visszatérhettem Istenhez" - mondta. „Fontos volt, hogy éreztem, sokan imádkoznak értem. Olyan háló volt, amelybe „beleeshettem". Megtapasztalhattam a határaimat, eljutottam a tűréshatárig.
Kérdésként mindenki fölteszi, miért engedi mindezt meg a jó Isten? - Beszéltem Istennel közvetlenül, barátként. Felmondom a barátságot Istennel, ha tartóssá teszi ezt az állapotot!" -mesélte most már derűsen.

Némethné Tóth Márta

A Kamilliánus Rendről:

A közösség hivatása: betegek, szenvedők, fogyatékosok, mozgássérültek pasztorációja.

A rendet Lellis-i Szent Kamill (1550-1614) alapította, a pápa ezt jóváhagyta mint a betegekért és haldoklókért fáradozó lelkigondozó és ápoló rendet. Ma a Rend a világ 30 országában tevékenykedik a betegekért, fogyatékosokért, mozgássérültekért és haldoklókért.
Magyarországon hivatalosan 1995. július 16. óta dolgoznak, de már előtte is néhány éve Ausztriából kiindulóan. Feladatuk: Kamilliánus Családok (a betegeket segítő, a lelkipásztorral együttműködő világi hívőkből álló csoportok) létrehozása, előadói tevékenység.
Magyarországon 36 Kamilliánus Család van, ezen kívül Erdélyben 9, Ukrajnában 1 és Jugoszláviában is 1. 1995. júliusától Nyíregyházán kórházi lelkigondozást és a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében betegpasztorációs referensi tevékenységet végeznek.

forrás: katolikus.hu