"Erősek az Úrban" - 2010.06.02.

    Május 29-én, szombaton közgyűlést tartott a Dunántúli Református Nőszövetség. Idén a szombathelyi nőszövetség vendégszeretetét élvezhették a küldöttek, akik P. Tóthné Szakács Zita áhítata után a helyi lelkész, Jakab Bálint összefoglalásában megismerhették a szombathelyi gyülekezetet és templomot. Általános csodálattal néztek körül az asszonytestvérek, hiszen sokan nem jártak még a szombathelyi templomban.

    A küldöttgyűlés legfontosabb napirendi pontja az elnökválasztás volt. Mint ahogy azt dr. Márkus Mihályné főtiszteletű asszony, az eddigi elnök elmondta, erre személyes okokból volt szükség. A titkos szavazás eredményeként elnökül P. Tóthné Szakács Zitát, a Zsinat Missziói Irodájának vezetőjét, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Női Bizottságának elnökét választotta meg a Dunántúli Nőszövetség elnökéül, elnökhelyettesként pedig dr. Márkus Mihályné továbbra is folytatja a munkát. Mindkét nőszövetségi vezető előtt hosszú nőszövetséges múlt áll. Dr. Márkus Mihályné főtiszteletű asszony sok éven keresztül óriási energiával intézte a nőszövetség ügyeit, látogatta a dunántúli csoportokat, újak létrehozásánál bábáskodott, képviselte a kerületi elképzeléseket az országos vezetőségben, s gondolkodott a megújulás esélyeiben, többek között a kétévente megrendezett Református-Napok-Dunántúl, azaz REND kínálta megmutatkozási lehetőségben. P. Tóthné Szakács Zita szintén akár helyi szinten, akár az össz-Kárpát-medencei munkában nagy eredményeket mutathat fel. Kevesen tudják róla, hogy ő az ötletgazdája, és évenként legaktívabb szervezője a Kárpát-medencei imanapnak, ami - bátran mondhatjuk - a várakozásokon felül kinőtte magát, s egy új reménység iránymutatója lett.

    A Dunántúli Nőszövetség újonnan megválasztott elnöke megválasztása után hozzászólásában az Efézusiaknak írt levél 6. fejezetének 10. versét helyezte a hallgatóság szívére. Saját magunk megerősödése azért fontos, hogy Isten rajtunk keresztül munkálkodjon, mondta P. Tóthné Szakács Zita. Olyan megerősödött egyének legyünk, akik nem egyéni érdekeiket követik, hanem elsősorban a közösséget segítik, s az így megerősödött közösségek kívülre is meg tudják mutatni magukat. Ebben a szellemben szeretne ő maga is munkálkodni, s ezért szeretné végiglátogatni a dunántúli nőszövetségeket, hiszen jó néhány helyen megrekedt a nőszövetségi munka. Ott kell a segítség, ott kell az erősítés, hogy ezek a kevéssé aktív csoportok gyülekezetük kovácsai, motorjai, sói lehessenek. P. Tóthné Szakács Zita közvetlen, meleg hangú beszédében rögtön feladatot is adott a nőszövetségeknek, mégpedig éves feladatként egy misszióit és egy diakóniait is. Az első, hogy minden nőszövetség olvasson el év végéig egy missziói életrajzot, akár a Pápua-Új-Guineában mártírhalált halt református diakonisszáról, Molnár Máriáról, aki megtalálta küldetését a világban, s ez mindenképpen szép példa lehet az őt megismerők számára. A diakóniai feladat pedig: egy-egy befőttet, egy-egy savanyúságot, bármit, amivel az Úr Isten egy kis kertben, vagy egyéb módon megajándékozott, ajánljuk fel szeretetotthonainknak. Egy rend ágynemű, egy takaró, egy matrac pedig óriási ajándék lehet az árvíz károsultjai számára - mondta P. Tóthné Szakács Zita.

    Elnökasszony hozzászólása után a küldöttgyűlés műhelyszerű beszélgetésben folytatta a következő fontos téma tanácskozását, nevezetesen a dunántúli reformátusok nagy találkozóján a június 25-27. között Pápán megtartandó REND-en való nőszövetségi programokat kísérő háttérmunkát. Pápán, a református utcában sátra lesz a nőszövetségnek, amelyben erre az alkalomra készített prospektusaikkal mutatkoznak be az egyes nőszövetségek. Érdemes hát mind a főprogramra - szombat délelőtt a nagysátorban megrendezett beszélgetésre elmenni, ahol Levente Péter és felesége, Döbrentey Ildikó mesélnek a szerelem méltóságáról -, mind pedig sétálva a sátrak közt megismerkedni a Dunántúl nőszövetségeivel, munkájukkal, céljaikkal.

Jakab-Köves Gyopárka