Hitélet

Üzenet a rengések földjéről - 2011.03.10.

2011. március 10.

A szombathelyi reformátusok a baptista testvérekkel együtt március 6-án, vasárnap délután tartották meg világimanapi istentiszteletüket a református templom alagsori nagytermében. Hány kenyeretek van? - kérdezték Jézus szavaival a chilei témaadók, s miközben a távoli dél-amerikai ország bemutatkozott, ezt a mindannyiunkat érintő kérdést járták körül.

Idén elmaradt a világimanap elől a „női" jelző, és ez határozottan jót tett az alkalom látogatottságának, hiszen megtelt a szombathelyi református templom nagyterme érdeklődőkkel. Évről évre egy lelkes nőszövetségi csapat készül a világimanapra, bevonva a baptista testvéreket, s ezúttal is izgalmasnak ígérkezett a délután.

A bensőséges hangulatú istentiszteletet a chilei asszonyok javaslata szerint házikenyér kiosztásával kezdtük, gitár és zongora-kíséret mellett énekeltünk, imádkoztunk, a baptisták külön blokkal készültek ezen belül. Az igehirdetés szolgálatát Jakab Bálint, a református gyülekezet lelkipásztora végezte, aki az 1Kir17,8-16 alapján elmondta, a jótékonyság sokszor csak arra elég, hogy meghosszabbítsuk mások szenvedéseit. A segítség akkor változtathatja meg a nyomorúságot gyökerestől, ha az, amit adunk, Istentől való. Sok esetben pedig az vezérel minket, hogy mi zörög a zsebünkben, és nem az isteni kegyelem. A kegyelem viszont mindig megnyit számunkra olyan csatornákat, amelyeken keresztül segítetni tudunk nem csak önmagunkon, de másokon is. A sareptai özvegy elkészíthette volna magának és fiának azt a kevéskét, amilye még volt, de ő Isten emberének adta azt, s ezzel Isten kegyelméből megszűnt nyomorúsága.

Az istentiszteletet követően színes, vetítettképes bemutatók következtek. Gombos Katalin vidám hangulatú történelmi vázlatát számtalan képpel illusztrálta. Székely Judit mesélt a chilei nőkről, megemlítette Gabriel Mistral költőnőt, aki az első dél-amerikai Nobel-díjas volt. Az ő életéről hallhattunk aztán Miklósi Hosszú Judit tolmácsolásában, aki néhány verset is felolvasott a költőnőtől. A chilei protestantizmus hódítása volt a témája Jakab-Köves Gyopárka rövid ismertetőjének, ami után Szatmári Elemérné vetítettképes előadása következett a tavalyi bányászszerencsétlenségről, s elsősorban arról, milyen fontos helyet töltött be a föld alatt rekedt emberek életében Isten. A megható jelenetek a magyarországi sajtó által csupán borzongató story-ként beállított eseménynek egy egészen más vetületét mutatták meg.

Az estébe nyúló alkalom végül chilei ételek kóstolásával, és kötetlen jókedvű beszélgetéssel zárult. Volt többféle sajtmártás, nagy sikernek számított a kukoricás lecsó, és az édesszájúakat karamellmártás, a manjar várta. A nagyszámú érdeklődő ismét gazdagodhatott az „imádság és informálódás egy ország keresztyéneiért" mottó jegyében.

jkgy