Érdekességek

Esperesi tiszt(es)ség - 2010.11.29.

2010. november 29.

Apa és fia, két református esperes volt a Weöres Sándor Színház Szóról szóra című beszélgetés-sorozatának legutóbbi vendége. Szakál Elemér Szombathelyről ment nyugdíjba, Szakál Péter jelenleg is Egyházasrádócon szolgál.

A Burkon László újságíró vezette beszélgetés hallgatósága - többségében a szombathelyi és a kőszegi gyülekezet tagjai - ezúttal más oldalukról ismerhették meg a lelkészeket. Humorral, anekdotákkal fűszerezett elbeszéléseikben nemcsak a három generációs lelkészcsalád mindennapjai elevenedtek meg, hanem az 50-es évektől máig tartó korszak is. Kezdve 1951-től, amikor a hatalom megszüntette a pápai képzést, így egy év után Szakál Elemér már a Budapesti Teológiai Akadémián folytatta tanulmányait. Egészen addig, hogy fia a 80-as években még belekóstolt a diktatúra és az egyház korántsem felhőtlen viszonyába, hiszen figyelték őket, és számon tartották, ha néhánnyal több gyerek íratkozott be a hittanórára. S közben, amíg Szakál Elemér 1957-től 1977-ig Kőszegen szolgált, a határsáv keserítette meg az életüket, szüleik sem igen járhattak látogatóba hozzájuk. Azért ebből az időből is akadtak megmosolyogtató történetek, kalandok például a vörös püspököknek nevezett egyházügyi titkárokkal.

Szakál Elemér azt is elmesélte, hogy édesapja példáján túl - aki Adásztevelen volt lelkész 37 esztendőn át - a zenének is szerepe volt abban, hogy a lelkészi hivatást választotta - így maradhatott a kórus tagja, amelyben a bariton szólam vezetője volt.  Fia pedig, mivel Kőszegen a református imaházban nem volt orgona, az evangélikus templomban játszott szívesen a hangszeren. Azt mondja, ma is megdobban a szíve, ha Kőszegen jár.

 

Bár apa és fia saját elmondásuk szerint sokban különböznek, életútjukban mégis több a közös vonás. Mindkettőjüket esperessé választották. Szakál Elemér két cikluson át, 12 évig volt az egyházmegye elöljárója. Erre az időszakra két dolog miatt büszke különösen: visszaállította az egyházmegye régi elnevezését Vas-Zalai-ról Őrségi Református Egyházmegyére, és három templom is épült ezidő alatt: Sárváron, Kőszegen és Szentgotthárdon. Három olyan településen, ahol a református hívek száma nem éri el a kétszázat. 2003-ban fia váltotta az esperesi megbízatásban, s őt is újraválasztották a gyülekezetek. Így most hozzá tartozik az ország legnagyobb területű, de a legkisebb lélekszámú egyházmegyéje.

(ti)

fotók: Miklósi Hosszú Csaba