Érdekességek

140 éve született Batthyány-Strattmann László - 2010.10.28.

2010. október 28.

Száznegyven éve, 1870. október 28-án született Dunakilitin Boldog Batthyány-Strattmann László európai hírű szemész, a "szegények orvosa".

Apja, Batthyány József a szerteágazó ősi család másik ágából származó Batthyány Ludovikát vette feleségül. László hatéves volt, amikor a nagy dunai árvíz elől a köpcsényi (ma: Kittsee, Ausztria) birtokra költöztek. Nem sokkal később apja elhagyta őket, majd anyját is elvesztette. Mindez mély nyomot hagyott a 12 esztendős fiú lelkében. Ettől kezdve gyakran mondta: orvos lesz, és ingyen gyógyítja majd a betegeket.

A jezsuitáknál tanult, Ungváron érettségizett, 1896-ban szerzett bölcsészdoktori, majd 1900-ban orvosi oklevelet Bécsben. Egyetemi évei alatt kötött házasságot a szintén mélyen vallásos Coreth Mária Terézia grófnővel, házasságukból 13 gyermek született, közülük három meghalt, tízet neveltek föl.

Klinikai sebészeti gyakorlatát követően 1902-ben a köpcsényi kastélyban magánkórházat alapított, letette a sebész- és szülészorvosi vizsgát, sőt megszerezte a szemészorvosi oklevelet is. Ingyen, emberszeretetből, ha kellett, még az útiköltséget is fizetve gyógyította a hozzá fordulókat, segítője és egyben asszisztense ifjú felesége volt.

1915-ben megörökölte nagybátyja vagyonát, körmendi kastélyát, a Strattmann nevet és a hercegi címet - a két világháború közötti hét magyarországi herceg egyike lett. Amikor Trianon után Köpcsény Ausztriához került, magánkórházát átadta Burgenland tartománynak, ő pedig családjával körmendi birtokára költözött. Itt a kastélyban modern, 25 ágyas szemészeti magánkórházat létesített, ahová az ország minden részéből érkeztek szegény betegek. A kezelésért továbbra sem kért pénzt, sőt sokszor felruházta pácienseit és kifizette szemüvegüket, csak azt kérte: imádkozzanak el érte egy Miatyánkot.

Figyelemmel kísérte a szemészet fejlődését, kongresszusokon vett részt, az új ismereteket a gyakorlatban is alkalmazta. Tagja lett a Magyar Tudományos Akadémiának. A magyar egészségügyet alapítványokkal is támogatta, alkalmazottainak már a múlt század elején nyugdíjbiztosítást vezetett be. Bár arisztokrata voltából következően a főrendiház, majd felsőház és több lovagrend tagja volt, és Vas megye örökös főispánja címet is viselte, a politikától igyekezett távol maradni.

1929 szeptemberében rákot diagnosztizáltak nála, a végtelenül szerény, puritán orvos saját szenvedését is hatalmas lelkierővel, Isten akaratában megnyugodva viselte. Novemberben a bécsi Löw szanatóriumban hólyagrákkal megoperálták, de már késő volt, 1931. január 22-án halt meg Bécsben.

"Életem egyik fő feladatának tűztem ki, hogy orvosi működésemmel a szenvedő emberiségnek szolgálatot tegyek, és ezáltal a jó Istennek tetsző dolgokat cselekedjem" - foglalta össze küldetését végrendeletében Batthyány-Strattmann László, akinek nevét viseli ma a körmendi városi kórház és a köpcsényi kórház is.
II. János Pál pápa 2003. március 23-án Rómában avatta boldoggá "a szegények orvosát".

 (MTI)

Fotók forrása:
www.semmelweis.museum.hu
www.vasiszemle.t-online.hu